A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben

 A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben

 (The 50 Research Questions of Most Importance to Nature Conservation in Hungary in the Next Five Years)

 Részvételi kutatás a hazai természetvédelmi gyakorlat és a kutatási, tudományos potenciál jobb illeszkedésének elősegítésére

 

 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a  Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) szakmai együttműködésében 2013 folyamán kutatás indult a magyarországi természetvédelem számára kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására.

 

Cél

 

Célunk, hogy a kutatással és kutatásfinanszírozással foglalkozók számára összeállítsunk egy széleskörű konszenzuson alapuló listát a természetvédelmi gyakorlat számára legfontosabb kutatási kérdésekről, tudásunk legégetőbb hiányairól. Arra a kérdésre keressük a választ, milyen kutatásokkal kell segíteni a biológiai sokféleség megőrzését hazánkban – ezen belül kiemelten a természetvédelmi ágazatot az elkövetkezendő 5 évben.

 

Nemzetközi előzmények

 

Az Egyesült Királyságban 2006-tól kezdődően több olyan részvételi (azaz az érintettek bevonásán alapuló) kutatást bonyolítottak le, melyek során ökológiai, természetvédelmi szempontból fontos és időszerű kutatási kérdéseket gyűjtöttek össze és rangsoroltak a gyakorlati szakemberek és a szakpolitikai döntéshozók részvételével, kutatói közreműködéssel (Sutherland et. al. 2006, Sutherland et. al 2009). A kutatási prioritások meghatározása mellett azt is szisztematikusan összegyűjtötték, milyen, a természetvédelem számára jelentős új kihívások és feladatok jelenhetnek meg hosszú távon (horizon scanning, ld. pl. Sutherland et. al. 2010). Kanadában, az Egyesült Államokban és globális léptékben is elkezdődtek hasonló kutatások (további részletekért ld. Sutherland et al. 2011).

 

A kutatás menete

 

Kik vesznek részt benne?

 

A kutatásba a hazai természetvédelem gyakorlatában tevékenykedők széles körét vonjuk be: a területkezeléssel, szakigazgatással, hatósági kérdésekkel foglalkozó állami intézményeket és társadalmi szervezeteket, indokolt esetben egyéb szervezeteket és szakértőket, illetve – mint folyamatsegítőket – a kapcsolódó kutatócsoportok szakembereit.

 

Módszertan

 

2013 tavaszán feltártuk a kutatásban érintettek körét, és interjúkat készítettünk a hazai természetvédelmi gyakorlat meghatározó államigazgatási és civil szervezeteinek képviselőivel, valamint egyéb szakértőkkel a kutatás kereteinek pontosítása céljából. Erre építve elkészült egy kérdőív, amely egy országos felmérés alapját adta, a lehető legszélesebb réteget célozva meg a természetvédelmet meghatározó államigazgatási és civil szektor területén. Az interjúk alapján tovább bővült a felmérésben résztvevők köre. Ebben a szakaszban közvetlenül az érintettektől gyűjtöttük be a javaslatokat a hazai természetvédelem számára legfontosabb kutatási kérdésekre.

 

A tél folyamán a javaslatokat szintén részvételi módszerekkel, egy műhelyvita keretében a meghívott résztvevők csoportosították, rangsorolták, és összeállították a prioritáslistát. A műhelyvita résztvevőit az államigazgatási, civil, gazdálkodási és kutatói szektorból hívtuk meg. A meghívott kutatók a kérdések csoportosításban, rangsorolásában nem vettek részt, csak a kérdések szövegszerű pontosításában, kontextusba helyezésében. Az 50 kérdésből álló lista itt olvasható.

A véglegesített kérdéslistát a tervek szerint bemutatjuk a felsőbb döntéshozóknak, a kutatásfinanszírozással foglalkozó intézmények vezetőinek, a résztvevőknek és széles körben a hazai érintetteknek 2014 folyamán.

 

Várt eredmények

 

A munka, reményeink szerint, nagyban hozzájárul a hazai természetvédelmi gyakorlat és a kutatási, tudományos potenciál jobb illeszkedéséhez. Úgy gondoljuk, hogy az elkészült és széleskörű egyetértésen alapuló kutatási prioritásokat meghatározó lista jóval célzottabb kutatásfinanszírozást és az igény szerinti (demand-driven) megközelítés erősödését fogja eredményezni a kutatási és fejlesztési stratégiák kidolgozásában. Ezek támogatásával a bizonyíték-alapú (evidence-based) természetvédelem egyre nagyobb térnyerése fog bekövetkezni. Bízunk abban, hogy mindez a hazai biológiai sokféleség megőrzésének hatékonyságát is növelni fogja.

 

A kutatócsoport tagjai:

 Báldi András, az MTA doktora, MTA Ökológiai Kutatóközpont

 Mihók Barbara, PhD, MTA Ökológiai Kutatóközpont (A kutatás koordinátora)

 Kovács Eszter, PhD, Szent István Egyetem, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG)

 Pataki György, PhD, Budapesti Corvinus Egyetem, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG)

 Balázs Bálint, Szent István Egyetem, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG)

 

Kapcsolat

 

E-mail: kerdesek [at] okologia.mta.hu

 

Postacím: MTA ÖK, 2163. Vácrátót Alkotmány u. 2-4.

 

Web: http://tvk.okologia.mta.hu/

 

 

 

Hivatkozott irodalom:

 

Sutherland, W.J., Armstrong-Brown, S., Armsworth, P.R., Brereton, T., Brickland, J., Campbell, C.D. et al. (2006) The identification of one hundred  ecological questions of high policy relevance in the UK. Journal of Applied Ecology, 43, 617–627.

 

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2664.2006.01188.x/full

 

Sutherland, W.J., Adams, W.M., Aronson,R.B., Aveling, R., Blackburn, T.M., Broad, S. et al. (2009) An assessment of the 100 questions of greatest importance to the conservation of global biological diversity. Conservation Biology, 23, 557–567.

 

Sutherland, W.J., Clout, M., Coˆ te´, I.M., Daszak, P., Depledge, M.H. et al. (2010) A horizon scan of global conservation issues for 2010. Trends in Ecology and Evolution, 25, 1–7.

 

Sutherland, W. J., Fleishman, E., Mascia, M. B., Pretty, J. and Rudd, M. A. (2011), Methods for collaboratively identifying research priorities and emerging issues in science and policy. Methods in Ecology and Evolution, 2: 238–247.